hahah aljas galád ganajtúró módon az orránál vezettem mindenkit ez idáig mer ez nem is egy lávsztori,meg műzli sincs a történetben,de majd ezutóbbit beleszövöm hogy mindenki örüljön neki.Na de szar,az van benn.még előre leszögezném,hogy ez tényleg egy szarásos történet,megalázó rám nézve,(bár jó pár bejegyzést elnézve nem ez az első,de sajnálom azt aki nemtud nevetni magán,vagy játsz azagyát,na.),senkit nem érdekel,senki ne is olvassa el,csak a gergő mer neki annyi esze is van 
hírvigó,egy újabb titkos sötét fejezet sötét múltam sötétjéből.
Hascsikarás kínja gyötörte tizenkét éves lényemet,már amikor felpattantam az emeletes ágyam felső szintjén,aztán egy hasonlóan gyors felismerés keretein belül realizáltam hogy bebasztam a fejem a plafonba.mivel késésben voltunk így is,felhörpintettem a kakalyóm,tisztálkodás,aztán uccu a betmobil.no de nem ám az oskolába volt a nagy igyekezet első sorban,hanem anyut kellet volna elkísérnem a doktor nénihez előbb.műzli.(nem megmondtam?)Szóval szegény kiskorú nekem nagyon kellet fosnom,és a váróterem televolt szaruhártya feliratokkal és hasonlók.Nem ismertem még a járást,egy hosszasabb meditáció után végül úgydöntöttem feltérképezem szenzoraimmal a mellékhelység hollétét,hogy ne szaporítsam a szót,anyuval elkérettem a kulcsot,mer elkellett,ami már magában elég kínosvolt nekem ott és akkor.Fogtam hát magam,szépen ráérősen baccogtam a sloziajtóig,senki ne gondolja,hogy sürgős,majd mikor becsuktam magam mögött a konyhaajtót latinul,a másodperc tört része alatt gatya le,ülőke szintúgy,arcot az ég fele,és pluttyfröccstuttyplaccskukkprrrprrrrüüü púúúú, már túl is voltam a dolgon.Na msot kezdő kulázóknak javaslom,ha belépsz egy toáletthelységbe nagy dolgot végezni,csekkold a wc papir készletet.Vagyis hoyg van e.Mer nekem nem volt,pedig nem az a könnyen delete-elhető fajta volt,hanem olyan formatálás szintű.Jelezni nem tudtam a külvilágnak, hogy kaki kelepcébe estem,anyu közben valószínűleg sorra került,és már várt hogy vigyen suliba,úgyhoyg sürgősen cselekedne kellett.Szerencsére sokszor néztem a meggájvört meg a szupercsapatot,meg amúgyis egy kreatív gyereknek mondanak,gondolkodás nélkül lekaptam a cipőm,azon túl is a zoknimat,és a belevarrt mosolygó garfield figurát módszeresen végighúztam szaftos ülepemen,kicentizve minden helyet,aztán jött a másik zoknim..és nem volt elég.
Ha ekkor valaki benyitott volna,egy meggyötört arcú kamaszodó fiút látott volna mezítláb,aki most a dragon ball z-es bugyiját szenvedi le magáról további felhazsnálásra..de nem nyitott.
azér nem próbáltam meg ezeket lehúzni a kulabával együtt,beügyeskedtem a wc mögé az ekvipmenteket,és kicsit könnybe lábadt szemekkel – nem csak a garfield és songohan elvesztése miatt – a megpróbáltatásoktól, elhagytam a mellékhelységet,és senki nem vett észre semmit.Gondolom szegény takarítónénin kívül aki szolgálatban volt az nap.
Végül anyu elvitt,suliba,következő szünetre vett nekem új alsógatyótmeg zoknit,átadta,felvettem,és azóta próbáltam ezt a napot elfelejteni.Most,hogy kiadtam ezt a majdnem 10 éves titkot,remélem nirván meg midnen vár rám.
És te,fosikáztál már?
RontomBontom